Az amerikai elnökválasztások egyik legmeghatározóbb állama a közép-nyugati, Erie-tó déli partján elterülő körülbelül Magyarország nagyságú dimbes-dombos Ohio, amelyről a politikaelemző közvélemény azt tartja, hogy aki elnyeri a „kis Amerikának” is becézett 11 milliós állam választóinak bizalmát, íratlan szabály szerint az a jelölt beveszi a Fehér Házat is. Nos, a legutóbbi, október közepén végzett közvélemény-kutatások szerint az országos átlagtól eltérő módon, a telefonon megkérdezett 2200 ohiói választópolgár körében Trump elnök újra átvette a vezetést a billegő államban riválisától, a demokrata párti Joe Bidentől, 51% vs. 45%-os népszerűséggel és választói preferenciával, jóval a 2,5%-os mérési hibahatáron túl. Ohio mitikus politikai trendalakító történelmi fontosságáról érdemes tudni, hogy az utóbbi 100 év során még nem nyert republikánus elnökjelölt amerikai választást Ohio elnyerése nélkül, és a 20. században mindössze két demokrata elnökjelöltnek, Grover Clevelandnek és John F. Kennedynek sikerült megnyernie az elnökválasztást úgy, hogy elveszítette Ohiót és a többnyire republikánus érzelmű ohiói polgárok bizalmát.
Az alábbiakban röviden áttekintjük, hogy miért is tartja magát ez az amerikai vélekedés, milyen tapasztalatokra alapul, illetve milyen mértékben és módon befolyásolhatja a 330 millió lakossal rendelkező Egyesült Államok életét és jövőjét?
Az 1803-ban alapított Ohio, avagy a „vadgesztenye állama és a fekete mókusok földje” (buckeye state and black squirrels’ land) sok szempontból hitelesen leképezi az amerikai társadalmat annak tipikus történelmi, gazdasági, kulturális és etnikai szempontjai és viszonyai nyomán, amit a szerző személyesen is megtapasztalhatott két hónapos ohiói tartózkodása során a Kent State Universityn.
Ohio az úgynevezett „Biblia és rozsda-övezet” (Bible belt, rust belt) államai közé is tartozik, hiszen jelentős mértékben gyakorló hitű protestáns vallású, többségében fehér (európai származású) lakossággal rendelkezik, illetve meghatározó a nehézipar jelenléte és fontossága, olyan nehézipari központokkal, mint Acron, Cleveland vagy Toledo. A vaskohászati és gumiipari komplexumok magas munkabérei is vonzották a 19. század végétől a közép-európai bevándorlók széles tömegeit, minek folytán több százezer főt számláló magyar, szlovák, cseh, lengyel, román és délszláv, illetve olasz közösségek alakultak ki Cleveland, Cincinnati, Acron és Columbus városok körzetében.
A magyarok számára közismerten, a 20. század végéig az Erie-tó parti Cleveland számított a körülbelül másfél milliós amerikai magyar diaszpóra fővárosának közel 150 ezer magyart számláló aktív közösségével. Kimagasló ohiói történelmi eseménynek tartják számon, hogy az állam fővárosában Columbusban, és Cincinnatiban is megfordult Kossuth Lajos és az 1848-as hősök magyar küldöttsége 1851 februárjában, ahol Kossuth két döbbenetes erejű, híressé vált szónoklatot is tartott a lelkes ohiói polgárok és elöljárók előtt. Ugyancsak ebben az időszakban, főleg a polgárháborút követő évtizedekben a déli államokból jelentős mértékben megnőtt a felszabadított fekete rabszolgák, afroamerikai lakosság beáramlása az északi Ohio államba, akik főleg Kelet-Cleveland és Cincinnati „fekete” negyedeiben leltek új befogadó otthonra. A 20. században vietnámi, közel-keleti és szomáliai menekültekkel is gazdagodott a „vadgesztenye állama”, valóban leképezve az amerikai olvasztótégely (melting pot), avagy gyümölcstál társadalmi modelljét annak minden pozitív és negatív következményével.
Az 1929-es nagy gazdasági és 2008-as pénzügyi világválság igencsak megtépázták az ohiói nagyipari városok fejlődését, akárcsak a szomszédos michigani autóipari központot, Detroitot, amely elveszítette lakossága felét, ugyanakkor az ohiói ipar és gazdaság jelentős mértékben diverzifikálódott és rugalmasan váltott más korszerű iparágak irányába, mint az IT vagy egészségügy és gyógyszeripar. Ma már a clevelandi egyetemi klinikákat tartják a legjobbaknak az Egyesült Államokban, az egészségügyi szolgáltatások és orvostudományi kutatások komoly húzóágazattá nőtték ki magukat az utóbbi fél évszázad során Ohióban. Mindemellett az ohiói kulturális paletta kínálata és a tudományos, oktatási szolgáltatások is kimagaslóak nemcsak Amerikában, hanem globális szinten is. A clevelandi színházi élet például Amerikában a legaktívabb és legváltozatosabb programkínálattal rendelkezik a New York-i Broadway színházai után, míg a szintén clevelandi Case Western Reserve (az első Biden-Trump tévévita színhelye) magányegyetem, avagy a Kenti Állami Egyetem (KSU) a 100 legjobb amerikai egyetem listáján szerepel. Nem mellesleg Columbusban működik az Ohiói Állami Egyetem (OSU), amely a maga „szerény” 75 ezer hallgatójával a legnagyobb felsőoktatási intézménynek számít az Egyesült Államokban.
A fontos ipari központok, és a gazdag kulturális, tudományos élet mellett az ohiói történelmi, politikai örökség is jelentős mértékben meghatározónak számít az Egyesült Államok életében, hiszen a „vadgesztenye állam” másik beceneve az „amerikai elnökök szülőanyja” (Mother of Presidents) is, mivel az ambiciózus, szorgalmas és konok hazafiak hírében álló ohióiak egy szűk évszázad alatt, rekordszámba menő mértékben nyolc elnököt adtak az Egyesült Államoknak, Ulysses Grant tábornoktól McKinley-n keresztül Warren Harding elnökig.
Az ohiói polgárok változó mértékben, de többségükben konzervatív, jobboldali, republikánus eszmeiségű és politikai identitású emberek, akik elsősorban a kisebb, pár ezer fős kertvárosokban a jellegzetes faszerkezetű verandás kertes családi házakban élnek, előszeretettel horgásznak, vadásznak, és hétvégén kötelező módon amerikai focimeccsre járnak.
A kimagasló gazdasági, kulturális potenciál mellett a többségében középosztálybeli, kertvárosi fehér lakosság és a multi-etnikus nagyvárosi populáció jellegzetessége miatt gyakran még „kis Amerikaként” (Little America) is emlegetik Ohiót, (a fenti alaptitulusok mellett), amely az üzletemberek és gazdasági, politikai döntéshozók számára egyfajta kísérleti teszt-terepnek is számít az USA-ban bevezetni kívánt új termékek, szolgáltatások tesztelése, fogadtatásának vizsgálata tekintetében. Aki elhanyagolja Ohiót, elveszítheti Amerikát, ezért nem meglepő módon Donald Trump elnök és alelnöke Mike Pence gyakorlatilag kétszer is végigkampányolta az egész államot Toledótól kezdve Daytonon keresztül egészen Cincinnati, Columbus körzetéig az utóbbi hónapok során.
Következésképp a fentiek alapján immár évtizedek óta megfigyelhető a gazdasági, kulturális szféra mellett immár a politikában is, hogy ami Ohióban történik, az tulajdonképpen leképezi, hitelesen tükrözi az átlagos, nagy amerikai összképet és jellemző folyamatokat, trendeket is. Vagyis Ohio nem alaptalanul él az amerikai köztudatban, mint az egyik legfontosabb inga, illetve trend-diktáló állam (swing &bellwether state) és hamarosan kiderül, hogy a címben megfogalmazott politikai megállapítás és az évszázados tapasztalat helytálló marad-e a Trump-Biden versenyfutás esetében is 2020 novemberében?
Kép: Jellegzetes ohiói lakóövezeti kép, az elnökválasztási táblával és a kékalapú „BlueLivesMatters” mozgalom zászlójával, kiállva a rendfenntartó erők (republikánus) támogatása mellett. Forrás: Eric Glenn / Shutterstock.com